Mese

Bogyó és Babóca

A csillagszemű juhász

A mese szó hallatán mindenkinek a tündérek, manók, óriások, szörnyek és elvarázsolt kastélyok jutnak eszébe. Ezek a régi hagyományos úgymond „egyszer volt, hol nem volt” mesék. A cselekmény valószerűtlen térben és időben játszódik, ahol képzeletbeli teremtményekkel küzdenek a valódi világot képviselő hősök. Az események épp úgy irreálisak, de a mesei logika hatására az egyik történés lehetővé, valóságosabbá teszi a másik megtörténését. A mese világában minden fekete vagy fehér, élesen elválik a jó és a rossz, nincs köztes szereplő, a végkifejletben pedig mindig a jó győzedelmeskedik.

A népmese az egyik legősibb műfaj, de nehéz nyomon követni a történetüket, mert eredetileg szájhagyomány útján terjedtek. Azonban már több ezer évvel ezelőttről is vannak írott formában megmaradt népmesék. A 21. század elejére a mese fogalma átalakult, megjelent a modern mese, mely a mai világhoz igazítja a szereplőket és a cselekményt. Már nem boszorkányok és királylányok, vagy sárkányok a szereplők, hanem hétköznapi gyerekek, gonosz szomszédok. A régi és az új meseformában az a közös, hogy az olvasó egy új világba csöppen, egy olyan képzeletbeli helyet fedezhet fel, ahova álmaiban vágyik.

A mesét lehet csoportosítani, eredete szerint van népmese (Illyés Gyula, Grimm testvérek) és műmese (Csukás István, Andersen). Formáját tekintve létezik prózai és verses mese, és több műfaja is lehet. Van tündérmese, mely a hagyományos mese tulajdonképpen, a tanmese tanító szándékú, és lehet állat- vagy növénymese. Létezik még tréfásmese, mely a hazugságmese, és formulamese, amely pedig többnyire csalimese, de lehet láncmese is, mely vég nélküli mesét jelent.

A tévében és a mozivásznon a mesék rajzfilm formájában jelennek meg. Az első magyar rajz-játékfilmnek az 1951-ben megjelent A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét tekintjük. A 60-as években indultak a különböző sorozatok, melyek nem csak itthon, de külföldön is nagy sikert arattak, ilyenek a Mézga család, a Magyar népmesék, a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! is. Az első egész estés magyar rajzfilmet 1973-ban készítették el, mely a János vitéz volt, majd ezt követte a Ludas Matyi. A 70-80-as években sok sikermű készült: a Vuk, a Szaffi, Macskafogó, Hófehér. 2007-ben pedig elkészült az első egész estés, 3 dimenziós magyar animációs rajzfilm, az Egon & Dönci.

A Magyar népmesék, a magyar rajzfilmgyártás aranykorában születtek. 1977-től gyártották őket és méltán lett népszerű. A mai napig sok kisgyerek ezeken a meséken nő fel, ami hatalmas kitüntetés az alkotók számára. 2006-ban pedig a Japánban megrendezett II. nemzetközi animációs népmese és legenda fesztiválon a Kővé vált királyfi című epizód hatalmas sikert aratott. Eddig 78 epizód került képernyőre, de további 22-t rajzolnak, a Magyar népmesék rajongóinak nagy örömére.

Filmes események

Filmek

Filmesek

Kapcsolódó anyagok