Magyar film

A magyar film története 1896-ban kezdődött el, az első szabadtéri vetítés a Váci utcában történt, a beltéri pedig a Somosi orfeumban, ahol is a Lumiére testvérek egyik filmjét vetítették. Az első magyar filmfelvételek a millenniumi ünnepségen készültek, az első operatőr Sziklai Zsigmond volt. 1896-ban nyíltak meg az első mozik is, az Apolló nyitott meg legelősként, de a Fortuna volt a városligetben az első, ami hosszú időn keresztül nyitva állt. Az első magyar film A táncz című alkotás volt, melyet az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának illusztrációjának készítették 1901-ben. Magyarországon 1910-ig 270 mozit jegyeztek fel, és ebből 92 Budapesten volt található. Az első magyar filmgyár 1911-ben alakult és 1913-ig működött, Hunnia Filmgyár néven.

A kezdetekben kialakult egy hibrid műfaj, a kinemaszkeccs, ez azt jelentette, hogy a vetítést félbeszakították és a szereplők megjelentek a valóságban is. Ez a műfaj tulajdonképpen a film és a színház keveredéséből jött létre. Jelentős képviselője volt Karinthy Frigyes, és Molnár Ferenc is írt két ilyen magyar filmet: Gazdag ember kabátja, Aranyásó.

Az 1912 és 1914 között készült magyar filmekre az a jellemző, hogy a magyar irodalomból indulnak ki, és irodalmi szempontból bírálják a filmet. A rendezők többnyire fényképészek, újságírók közül kerülnek ki. Az első jelentősebb magyar film a Ma és holnap címet viselte, és Kertész Mihály rendezte, 1912. október 14-én mutatták be. Az 1915 és 1918 közötti alkotások már a szórakozásra való nagyobb igényt veszik alapul, egyre több a hivatásos filmrendező és már írók is bekapcsolódnak a filmkészítésbe. Ekkor készült leghíresebb filmek: Garas Márton Karenina Anna című filmje és Fekete Mihály alkotása a Vén bakancsos. A Tanácsköztársaság alatt államosították a magyar filmgyártást, Korda Sándor, Damó Oszkár, Janocich Jenő és Balogh Béla irányították a magyar filmek elkészítését. 31 alkotást sikerült felvenniük, 41 hivatalos filmszínész és 45 mozi színész dolgozott rajtuk. Az ekkor készült filmek: Pallós Sándor: Pénz, Korda Sándor: Fehér Rózsa, Balogh Béla: Tilos a csók. 1919 és 1928 között indult meg a magyar rajzfilmgyártás Kató Istvánnak köszönhetően. Ez utáni időszak legjelentősebb sikerfilmjei: Fejős Pál Tavaszi zápor című alkotása 1932-ből és Gaál Béla Meseautó című filmje, mely 1934-ben készült.

A magyar film gyártása fokozatosan fejlődött, 1947-ben Keleti Márton Tanítónő című romantikus filmje részt vett a Cannes-i Filmfesztiválon. 1949-ben elkészült az első színes magyar film a Ludas Matyi, és az első színes rajzfilm pedig 1950-ben tűnt fel, ez Macskássy Gyula A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotása volt. A magyar filmek egyre sokoldalúbbak lettek, 1954-ben a Liliomfi a komédiát, a Rokonok pedig az emberi gyengeséget hangsúlyozta ki. 1963 és 1968 között elkészült az első magyar musical az Egy szerelem három éjszakája és az Egri csillagok című alkotással egy nemzeti alapmű létrehozására törekedtek. 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című művét Oscar-díjra jelölték. 1989-ben megszűnt az államosított filmgyártás.

Az elmúlt évtized népszerű magyar filmjei:

Új magyar filmek

Bibliothéque Pascal

Köntörfalak

Halálkeringő

Pál Adrienn

Filmes események

Filmek

Filmesek

Kapcsolódó anyagok